VANCOUVER
A három évvel ezelőtti sikeres tábor után a Szent László Magyar Iskola azzal a céllal szervezte meg az idei tábort, hogy a járvány után újra felélesszük a magyar közösséget, a magyar nyelv és kultúra tanulása iránti vágyat. Továbbá, hogy az iskolánkba járó, illetve a vonzáskörzetben élő magyar származású, magyarul beszélő gyerekeknek lehetőséget adjon a magyar nyelvtudásuk mélyítésére, valamint Magyarország történelmének, földrajzának, kulturális kincseinek, hagyományának megismerésére. A tábor nem bentlakásos, hanem bejárós volt idén, reggel 9-től délután 17 óráig tartott. A Magyarok Nagyasszonya Egyházközség (Our Lady of Hungary) biztosítja a tantermeket évközben az iskola számára, most a tábort is ott rendeztük. Így használhattuk a színpadot és a nagytermet is. A sportfoglalkozásokat pedig az iskolától öt perc sétára lévő parkban, játszótéren tartottuk. A szervezés során jelentkezett egy nagymama, hogy beíratná a Montrealból épp itt nyaraló unokáit a táborba. Kiderült, a lánya a Szent László Iskolában tanult, majd elköltözött Montrealba ahol aktív tagja, pedagógusa az ottani magyar iskolának. Úgy alakult, hogy végül ő vállalta el az egyik csoport tanítását. Fantasztikus példája mindez annak, hogy - bár 3700 km-re élünk egymástól- ha kell, támogatjuk egymást.
A tábor végtelenül kiegyensúlyozott volt, az együtt töltött idő jó hangulatban telt. A tábor témaválasztása – a népmese – nagyszerű ötletnek bizonyult, hiszen minden korosztály örömmel hallgatja, minden korosztály megszólít valamilyen módon. Mesélni, álmodozni mindenki szeret, ezt most is megtapasztaltuk. A visszajelzések alapján a gyerekek nagyon élvezték ezt az egy hetet. 25 fővel indultunk, de az egyik családban a két nagyobbik gyermek annyit mesélt otthon, hogy a hét közepétől csatlakozott a legkisebb is. Amikor a tábor véget ért, az egyik szülő azt írta: a kisfia szombat reggel úgy ébredt, hogy akkor most induljunk a magyar táborba; de most ne öt napos legyen, mert az rövid, hanem nyolc. Ennél nagyobb elismerést nem kaphattunk volna!
A táborozó gyerekek nyelvtudása a magyar mint idegen nyelv alapszintű ismeretétől a csaknem tökéletesig terjedt. A gyerekek meglévő nyelvtudását részben a folyamatos magyar beszéddel, illetve a napi foglalkozásokkal mélyítettük. A tábor egy kis magyar szigetként működött a héten is.
A napokat öt különböző téma köré szerveztük, de valamennyi a magyar nyelvtant, irodalmat, történelmet és földrajzot is. A tanítás játékosan, az élménypedagógia eszközeit használva zajlott. Minden gyermek kapott egy-egy mappát, amibe a heti anyagot gyüjtötték, amit pénteken minden korosztály örömmel mutatott meg a szüleinek. Az idei tábor újdonsága a póló volt, amit nagy örömmel viseltek a gyerekek. A táncoktatás két csoportban zajlott. A kisebbek még csak az alapokkal ismerkedtek, amíg a nagyok komolyabb lépésekkel is elboldogultak már. A hét záróeseménye a pénteki bábozás volt. Reggel a gyerekek az iskola meglévő bábjai közül kiválogatták a nekik tetszőket, majd közösen írtunk egy mesét, amit utána elő is adtunk a színpadon. Nagyon jó volt látni, hogy egy hét aktív mesehallgatás, olvasás után mennyire kreatívan alkották meg a népmesei elemeket felhasználva a tábor meséjét. A tervezett program maximálisan megvalósult. Tartalmas, mozgalmas és jó hangulatú tábort zártunk, amit szeretnénk tovább folytatni a következő években is.